40.rész The End.. Válaszút előtt Part 1

Csak ültem és néztem a felénk közeledő vöröst. Milyen régen is láttam már Castiel szürke szemeit s a hozzá adatott pofáját. Bár ha jól emlékszem nem vagyunk puszipajtások a drága barna kígyóasszonyság miatt. Kérdéseim a következők.. Mit keres Castiel az előadó teremben? Miért ilyen fura a kisugárzása? (bár szerintem a kígyóasszonyság miatt) Mit akarhat Lysandertől, esetleg tőlem? Vagy tőlünk?? Na íme a kvíz kérdések!! A válaszadó nem más mint a vörös démon, Castiel!
- Castiel? -Emelte fel Lysander is a fejét majd rám nézett, én is rá majd szótlanul visszanéztünk a vörire. Ő csak nyugisan baktatott felénk majd tőlünk pár lépéssel megállt. Kezeit farmerja zsebébe tette, beállása a szokásos volt, haja kissé loboncos és hajfesték kopott. Igaz nem voltam hozzá olyan közel de éreztem a cigaretta szagát amit szív, mintha most sokkal intenzívebb és erősebb lenne ez az illat.. Talán édes.
- ... Beszélnem kell veletek itt és most. -Hangja komoly volt és vérfagyasztó. Eléggé gázos lehet ha így viselkedik 0.0 Jaj nekem.. Nekünk...
- Mégis miről? Nem hiszem, hogy olyan sok dolog lenne amit megemlíthetünk.. - Tettem karba a kezem s morcosan néztem rá. lehet, hogy ő olyan mint az elefánt aki "nem felejt" de én igen is megjegyeztem magamnak a dolgainkat. - Vagy esetleg egy bocsánatkérést akarsz megejteni ?
- Nana, higgadj le. Előbb meg kéne hallgatnod és utána elmondanod amit akarsz, nem gondolod?
- Rendben, Lysy... -Mondtam azért ki. Ő csak sóhajtott majd mindkettőnk figyelme a vöröskére irányult. Castiel bólintott majd belekezdett.
- A színdarab.. Ne vegyetek részt rajta, passzoljátok le a szerepeteket. Higgyétek el nem lesz jó vége annak ha holnap színpadra álltok. Persze tudom én.. - Sóhajtott majd lehunyta szemeit.- Lehet hülyének nézni de csak figyelmeztetni akarlak benneteket oké? - Majd rám nézett.- .... Csak hallgassatok rám.
- Mégis mi okunk lenne rá? Honnan tudjuk, hogy nem Deborah kedvére játszol hm? -Néztem rá kérdőn mire Lysander is megszólalt.
- Sajnálom, de Nanának igaza van. Nem tudhatjuk.
- Idióták! Azért jöttem szólni mert az a két csak ki fog titeket csinálni a színpadon! - Tört ki belőle amin Lysy és én meglepődtünk, a furi, hogy a vöri is, hogy így jött ki belőle. Néma csend honolt jó pár percig  majd Lysander felállt és odament Castielhez. Ő felnézett barátjára, Lys kezeit Castiel vállára tette és a szemeibe nézett.
- Én hiszek neked. -Mondta komoly hangon majd mellé állt és rám nézett, amit mondani akart nekem az az arcára volt írva. Én csak hallgattam majd odaléptem Castiel elé.
- Azért egy bocsánatkérésért sem foglak megharapni.. Ettől eltekintve én is hiszek neked. - Azt hiszem.. Castiel csak nézett rám majd ejtett egy halvány mosolyt. Bólintott.
- Bocs.. Mindenért. - Majd a kezét nyújtotta felém.- Fegyverszünet?
- Legyen végre béke. -Mondta Lysander majd elmosolyodott.- Na kezet rá Nana.
- Komolyan srácok.. - Majd a végén én is elmosolyodtam. A kezem nyújtottam felé mire valaki berontott, az ajtó csak úgy csapódott.
Ez az aura.. Deborah! Castiel mikor megpillantotta gyors visszahúzta a kezét majd ugyanolyan rideggé vált mint amilyen akkor volt mikor bejött. Lö kígyóssága kimért léptekkel és dúdolva közeledett felénk, arcán egy szuper idegesítő mosollyal. Lysander mellém állt majd unottan sóhajtott és tekintetét a csaj felé fordította. Én személy szerint otthagytam volna őket, most, hogy jött egy nem várt ember de a Castiellel való beszélgetés túlságosan érdekelt.
- Catsy drága te meg mit keresel itt? - Én és Lysander majdnem dobtunk egy hátast. CATSY?! Ez meg milyen hülye becenév már?! Na arról nem is beszélve, hogy Castiel vad külsejéhez nem illik egy ilyen nyálas ragacs becenév. Brr! Kiráz a hideg ha még egyszer kiejti. Castiel szemei is kikerekedtek majd a kínos és döbbent csendet Lysander krákogása szakította félbe.
- Mit keresel itt Deborah? -Nézett rá kérdően.
- Én csak Catsyhoz jöttem. - Majd Castiel oldalára ragadt.- Őt kerestem az egész suliban, Amber mondta, hogy idejött így benéztem és lám itt van.
- Kérlek kímélj meg ettől a becenévtől.. Felfordul tőle a gyomrom. Akárcsak tőled. - Tettem meg a megjegyzésem mire ő szúrósan nézett rám. Na és? Kit érdekel, ha megbök visszabökök. De akkor nyársra kerül >:3
- ... - Majd elkezdte színészi drámáját.- Hallottam Melodytól, hogy valaki akadályozta a mai próbát. Milyen nagy balszerencse, pedig holnap show time! Mekkora égés lenne, ha holnap is így sülnének el a dolgok mint ma.
Erre mindenki hallgatott. Heh, ez hülyébb mint gondoltam. Ezzel most magára pecsételte a bűnös címkét. Legalább is nálam. Kis idővel később Castiel telefonja megszólalt, rövid beszélgetés után le is lépett. Persze, hogy Deborah rögtön spurizott utána mint valami pincsi. Mikor kimentek Lysander és én egymásra néztünk, némán álltunk majd valami véletlen módon egyszerre.
- Nem kéne átöltöznünk? - Mély csend. Nagy pislogások. Első mosolyok.. Majd a nevetés ^^ Miután befejeztük elmentünk átöltözni, mire én levedlettem a ruhám addigra Lysander már kint állt a folyosón és várt rám.
- Bakker mi vagy te?
- Miért?
- Mert marha gyorsan átöltöztél.
- Hogy? Ez olyan átlagos tempó. Szerintem a habos jelmezed az oka, hogy sokáig tartott, nem gondold?
- De elképzelhető. És innen hová, merre? - Néztem rá kérdőn mire ő vállat vont. Na e a kérdés akkor olyan hasznos volt, hogy akár a faltól is megkérdezhettem volna..
- Szerintem én hazamegyek és lepihenek, elfrádtam ma. Sok volt a Catsy~ - Nevetett.
- Jaj istenkém ne kezd te is! Komolyan a hideg rohangál a hátam mikor meghallom ezt a becenevet. Na ilyenkor sajnálom a vörit.
Elpoénkodtunk ezen aztán a szekrényekhez mentünk. Megvártuk egymást majd elindultunk haza. Az út nem volt olyan vészes, persze azt leszámítva, hogy korcsolyázni kellet a járdán. Sokat beszélgettünk aztán a Lowerhand sarkon különváltunk. Mikor hazaértem furcsa hangzavar várt. Levetettem a kabátom és a csizmám majd beleugrottam a kis nyuszkás pacskeromba, becsoszogtam a nappaliig majd láttam ahogy Haru, Natsuki, Alex és Subau ott csücsülnek és szórakoznak. Döbbenten néztem majd krákogtam egyet hátha feltűnik nekik, hogy megjöttem de tévedtem. Fáradtan sóhajtottam.
- Itt meg mi a rákom folyik?! Olyan ez a lakás mint Nagasaki az atombomba támadás után!! Nem szégyenlitek magatokat, hogy lelakjátok egy délelőtt alatt egy HÖLGY lakását?! - Erre elhallgattak majd összenéztek. Erre Alex kissé bunkón de vigyorogva.
- Hölgy? itt lakik még valaki?
- Szemét! Na sipirc a cuccokért és takarítsatok össze! -Adtam ki a parancsot mire a srácok haptákba vágták magukat. Igen tudok félelmetes démon is lenni :3 Mikor már úgy ahogy elfogadható volt a szoba leültem a kanapéra.- Na ifjú madárkáim mi szél hozott ide titeket?
- Hazajöttünk a holnapi előadásodra. - Mondta a szöszke mosolyogva majd ledobta magát a fotelbe. Haru elfeküdt a kanapén majd fejét az ölembe tette. Lex leült a másik szabad fotelbe, Ichi meg állt egy ideig majd kicsit kitúrta Alexet. Kis szócsata után valahogy beleerőszakolták magukat ketten abba a szerencsétlen kis fotelbe.
- Az előadás.. Hát nagyon úgy néz ki, hogy elmarad.. Vagy legalább is nélkülem adják elő.
- HE?!
- Hát.. A jelmezeket összevagdosták, a díszletek festékesek.. Ma még Castiel is odajött szólni, hogy ne lépjünk fel mert nagy gáz lesz.. Deborah és Amber forralnak valamit aminek nagyon nem lesz jó vége ahogy a jeleket nézem.
A beszámolóm után ez megvitattuk majd teljesen másról beszéltünk. Haruék meséltek a koncertiekről meg ilyenek, Alex elmondta, hogy mibe egyeztem meg vele.. Haru és Natsuki kicsit nagyon ki volt akadva de hamar túltették magukat rajta mikor Lex mondta, hogy nem kell tovább játszani.. Mondjuk csak az első nap kellet, meg talán a másodikon. Mindig eltűnt mint a kámfor szóval ki is ment a fejemből, hogy mi "egy pár vagyunk" . Együtt megvacsoráztunk majd olyan este 10 körül Alex elköszönt és elment, Haruék még maradtak egy félórát majd ő is elmentek. Megkérdezték, hogy akarok-e velük menni de nem volt kedvem, jó nekem az én picike kis kuckómban. Subaru maradt velem. Mikor mindenkit kipateroltunk összepakoltunk majd lefeküdtünk aludni. Holnap Show Time.. Kihívások napja!