34.rész- Rémálmok rémálma..

34.rész- Rémálmok rémálma..

Reggel már korán fent voltam, ekkor még Lysander aludt. Had aludjon.. Ő legalább tud pihenni, nem úgy mint én aki szinte átbőgte az éjszakát.. A köztünk lévő nagy párna felé fordultam majd jobban betakaróztam. Mélyen beleszagoltam a takaróba, Lysander illata van. Halványan elmosolyodtam és lehunytam a szemeim. Át kell gondolnom a dolgokat.. Most, hogy megint feltűnt ez a kígyó.. Brr! Még a hideg is kiráz ha már a nevére gondolok.. Haruék vajon tudják, hogy itt van ez a...? Lehet haza se jöttek. Így elmélkedtem majd összehúztam magam picire, csendben feküdtem és halkan pityeregtem. Basszus.. Annyira félek, hogy megint megtörténik. Fel sem tűnt a mellettem lévő mocorgás, eltűnt mellőlem a nagy díszpárna is.
- Mi a baj? Már reggel sírsz? -nézett rám kérdően és még álmosan.
- Hogy? Jaj, bocsánat.. -töröltem meg a szemem- Biztos felkeltettelek, nem állt szándékomban..
- Már ébren vagyok pár perce.. Figyelj ha akarod elkísérlek haza és--
- Nem, nem kell Lysander. Bemegyek a suliba.. Nem lesz gond. -ültem fel.
- Biztos vagy benne? Látom nem sokat aludtál, karikásak a szemeid, sápadt vagy. -ült fel majd végigmért, újat is mondhattál volna >.>
Sóhajtottam.- Nem aludtam sokat, majd az órán.. Úgy is a kirándulásról lesz szó, vagy valami ilyesmiről.. Ma jöttünk volna vissza a táborból, de mivel már két napja itthon vagyunk tuti nem tanulunk még..
- Te tudod. Én csak aggódóm miattad a tegnapiak után, tudo--
- Ne emlegesd a tegnapot.. A délelőtt és a délután tényleg jó volt veled de a többi, az utána lévő dolgok nem.. -mondtam majd felkeltem- Szerintem szólok Ichi-nek, hogy vigyen haza..
- Értem. Rendben. -mondta a szokásos módon majd felkelt és beköltözött a fürdőbe.
Miután lebeszéltem a fuvarom elköszöntem tőle. Vagyis csak bekopogtam és az ajtó előtt állva csak ennyit mondtam ''Később a suliban!'', erre válaszolt de nem nagyon tudtam kivenni, hogy mit is akart mondani. Elköszöntem az éppen otthonlevőktől.. Csak Leight volt a házban, bár ő is épp indult kinyitni a boltot. Megköszöntem, hogy itt lehettem majd kimentem a kocsihoz. Beszálltam.
- Minden rendben? -nézett rám.
- Szerintem tudod, hogy mi is történt. Ha nem majd Haru elmondja.. Vagy én ha jobban leszek.. Mehetünk.
Bólintott majd hazavitt. Felmentem és átöltöztem, egy oldaltatyóba betettem a legfontosabb dolgokat.
- Kottás lap, firka füzet, tolltartó, füles, telefon, smink ha történne valami.. -majd gondolkozni kezdtem- Oh! Haru megengedte, hogy használjam.. -vagyis csak majdnem ^^'' Nem baj, vegyük úgy, hogy áldását adta a használatra.
Lementem majd reggeliztem. Útközben beugrottunk egy boltba, azért ha megéheznék szükségem lesz egy finom, extra csokis kakaós csigára. Ez mindig feldob, meg egy üveg *nézegeti* Hm.. Subaru sem vesz nekem többet piát az is fix 0.0
- Mi ez a lötty? -nyújtom felé, szinte az arcába.
- Hogy ez? Hát.. -vette ki a kezemből majd olvasni kezdte- Ízé..
- Na? -néztem rá majd karba tettem a kezem- Lazán megmérgeznél mi? Chh!
- … -majd kibontotta és bele kostól, először furcsán nézett majd nyammogott- Nem is rossz, jobb az íze mint ahogy az üvegen keresztül látszik.. Kóstold meg, még én is élek szóval... Egy próbát megér..-nyomta nekem.
- Vagy annyira rossz, hogy inkább lepasszolod nekem.. -sóhaj- Egyszer élünk.. -megfogtam az üveget majd csak néztem- Azt mondod, csúnya de finom?
- Aha. Tényleg nem rossz, ne legyél ilyen nyuszi. Na gyerünk.
Kiöltöttem rá a nyelvem majd beleittam az üvegbe. Utólag belegondolva le kellet volna törölnöm az üveg száját, így olyan mintha.. Nem, nem jön elő a rejtélyes és sérthetetlen perverzióm! (ui.: határozottan jól vagyok xD)Tényleg nem rossz, bár azért kíváncsi lennék, hogy mi van ebben a kotyvasztékban- Fogjuk rá iható.. -tettem bele a táskámba.
- Mondtam. -mosolygott.
Sikeresen beértem a suliba de kiket látnak szemeim? Naná, hogy a három idegesítő libuskát. Sóhajtok majd zsebreteszem a kezem és megyek egyenesen leszarva, hogy ő hogyan is néz rám. Nem igaz, hogy nem tud másik suliba menni vagy ilyenek.. Komolyan mondom.. Morogtam magamban majd elém állt és felém mutatott.
- Megállj!
- Hm? -nagy nehezen vettem a fáradtságot és rá néztem- Mi van?
- Nocsak, le vagyunk törve Nana? -erre gúnyosan mosolygott rám.
- Ennyi? Szuper, húzz az útból.. -indultam volna tovább de nem tudtam mert még mindig előttem állt és mutogatott.- Nem veszed észre, hogy rohadtul nem vagyok kíváncsi a szőke fejedre?
- Mi van?!
- Félre! -löktem arrébb majd bementem a terembe és leültem a helyemre, leghátul legalább nyugiban vagyok.
Elővettem a telefonom és bedugtam a fülesem... Senkiről sem akartam tudomást venni, itt se vagyok. Egy ideig sikerült is tartanom magam a tervemhez de maga az érzés, hogy valaki/valakik itt állnak és néznek, eléggé idegesítő volt. Sóhajtottam majd kivettem a fülesem és felnéztem. Ott állt Alexy, Armin, Melody és Irisz. Mi van itt?!
- Ízé... -néztem fel rájuk
- Nana.. Mi mindig melletted leszünk.. -mondta Mell.
- Így van, a barátaidra mindig számíthatsz csajszi! -mosolygott szélesen Alexy
- Ti meg miről beszéltek? -kerekedtek ki a szemeim, csak néztem rájuk mint borjú az új kapura.
- Rosaly mondta, hogy mi történt. Gondoltuk elmondjuk, hogy mi mindig melletted vagyunk.
- Ez kedves de--
- Azért vannak a barátok, hogy támogassák egymást! Ki kell tartanunk egymás mellet! -kezdett bele Armin, drámaian mozgott hozzá- Együtt mindenre képesek vagyunk és újra lesz fény!~
Mi összenéztünk majd vissza Arminra aki tovább pózolt és mondta a mondandóját. Mikor végzett kihúzta magát és mosolyogva a telefonjára mutatott.
- Az új játékban volt ^^'', de attól még igen is lelkesen alakítottam és pont illik ide. -jelentette ki.
- Aha... -néztem rá majd nekidőltem a falnak és sóhajtottam.
- Nana.. -nézett rám Melody aggódva.
- Nyugi.. Minden oké, azok ketten le vannak szarva és kész! Marhára nem izgat, hogy mi lesz velük.. Ti meg ne aggódjatok fojtom értem, mindenki pofára esik így egyszer.. Na hülye voltam, kétszer nem esem ugyanabba a csapdába. -jelentettem ki majd a végére tettem egy magabiztos mosolyt.
Alexy bólintott majd megveregette a vállam.- Jól beszélsz csajszi! Csak magabiztosan. -mutatta nekem a győzelem jelét majd nem bírtam elrejteni a mosolyom. Én is ezt mutattam neki majd a többiek is.
Egy ideig még beszélgettünk majd bejött a terembe Castiel. Hirtelen csend lett, megfagyott a levegő, a srácok csak néztem rá, Melody elfordította a fejét. Castiel ledobta magát az első padba legbelülre majd a mellette lévő székre feltette a lábát. Én sóhajtottam majd elfordítottam a fejem, csak a srácokra néztem. Alexy morgott valamit amire Castiel hátrafordult.
- Bajod van kékség?! -kiáltott hátra Alexynek, ő csak ült a padomon és sóhajtott.
- Ha elkezdeném sorolni talán még Karácsonyra sem végzünk.. -erre Castiel teljesen felkapta a vizet, felállt majd hátrajött és megfogta Alex pólóját a nyakánál és leemelte az asztalról.
- Most pofázzál! -teljesen más volt a tekintete, megváltozott.
Felálltam majd elcsaptam Castiel kezét és ellöktem.- Húzz a helyedre kutyuli, vagy a drága ribizlidhez. -na ettől a vörikém nem kapott szikrát, vissza akart vágni de belépett ő...
- Szia Castiel.~~ -köszönt a terem ajtajából nyálasan a ribizli.
Castiel egy ideig még nézett rám majd ahogy fordult majdnem megütött, Alexy rántott hátra így pont elkerültem a vörös karját. Megütött volna?! Igen? Ettől elpattant a cérna, megindultam felé de a többiek visszafogtak.
- Hagyd nem ér annyit. -mondta Irisz kedvesen.
- Mi az, hogy nem ér annyit?! Majdnem megütött! Engedjetek.. -morogtam.
Deborah felült az első padra majd megvárta amíg Castiel beül a helyére, rám pillantott megvetően majd megcirógatta Castiel nyakát, lassan haladt fel az ajkához majd odahajolt és megcsókolta. Pfúj! Mindjárt küldök neki egy rókát :P Végül lenyugodtam és visszaültem a helyemre. Lysander is betotyogott majd csak pislogott az ajtóban csókolózó párra, sóhajtott majd hátrapillantott ránk. Letette a székre a cuccát majd hátrajött.
- Minden rendben van?
- Persze, leszámítva azt, hogy Castiel majdnem megütött. Semmi gáz.. -válaszoltam unottan- Felfordul a gyomrom. Ha ezt kell mától nézem megtanítom őket repülni az fix!
- Meg Castiel nekiment Alexynek. -mondta Irisz miközben a füzetét olvasgatta.
- De azért Alexy kezdte, ő szólt be neki.
- Nem is neki mondtam Melody! Csak megjegyeztem magamnak egy dolgot, de az alkalmi süket, az ilyeneket bezzeg meghallja. -duzzogott Alexy Armin mellett.- Nem fair.... -tette karba a kezét.
- Értem. Figyelj Nana mi lenne h--
- Lysander! Gyere ide! Deb akar valamit mondani..
- Gyere kérlek Lysy~
Láttam szegény gyerek arcán, hogy kissé elsápadt, intett nekem majd előrement hozzájuk. Az a valami ott elől a vöri mellet rögtön nyáladzott neki, azok az irritáló hangok >< Komolyan versenybe szállhatna Amberrel. Mikor szólt a jelző a ribizli elment. Vagyis nem az én osztályomba fog járni?! Yippy!! Várjunk egy percet! Ide fog járni?! Nagynon, nagyon, nagyon remélem, hogy nem. Csak meglátogatta Castielt, ennyi. Mikor bejött a tanárt elkezdett a kirándulásról beszélni velünk. Oh, hogy az a boszorkányságom! Bárcsak bejönne még pár tippem, kívánságom :3 Az első órát túléltem amit az iskolai órarend osztályfőnökinek csúfol. Mikor kicsengettek kimentem a teremből majd annyi idő után észleltem, hogy Rayn és Nick már nincs a suliban. Wow.... Elmentek volna? Bár azok után ami történt. De akkor ki vigyáz Daliára?! Akkor suli után első dolgom hazamenni. Visszamentem volna az órára de valaki az utamat állta. Egy barnahajú olcsó ragasztóval felnyalt csillámtetkós ribizli aki az ajtóban állt és nem engedett be. Megpróbáltam kikerülni de megint elém állt, akármerre próbáltam nem engedett be.
- Ha te nem is én órára mennék, szóval állj el az útból. -de kedves voltam vele, legszívesebben megtépném itt helyben.
- Bocs de nincs kedvem. -ásított majd csípőre tette a kezét.
- Oh valóban?
- Valóban.
- Te akartad.. -majd kigáncsoltam amitől hátra eset egyenesen be a terembe én meg feje mellé lépve mebentem és hátramentem a helyemre.
- Te meg mégis mit képzelsz?!
- Bocs de nem vagy fotocellás, legközelebb elállsz onnan vagy nem állsz oda. De ha akarod játszhatjuk ezt a lábtörlőset minden nap és szünetben. -mosolyogtam majd leültem.
Élvezettel néztem az arcát majd ment panaszkodni Castielnek aki rögtön rohant hozzám. Oh ugyan már oda ne rohanjak meg vissza. Az asztalra csapott mire felnéztem rá.
- Mégis mit képzelsz te magadról?
- Na mi van? A lábtörlőd sírt neked egy sort vagy mi? -mosolyogtam el gúnyosan- Tűnj vissza a helyedte te kocs, nem vagyok kíváncsi a képedre.
- Hogy mit mondtál?! -rakadta meg a karom majd felrántott.
- Erresz el te vadbarom! -üvöltöttem majd tökönrúgtam amitől összegörnyedt de a karom nem eresztette, nagyobbat rántottam rajta így kicsúszott nagy kezéből.- Nesze neked itt a Mikulás ajéndéka.-majd hátralöktem és ő szószerint felnyalta a linóleumot.
Castiel felkelt majd felém indult megint amolyan elmebeteg módra. Tökre érthetetlen ez a gyerek. Tegnap még jóba voltunk aztán miután felbukkant a ribizli ilyen ellenségek lettünk. Ez de szar már.. Ökölbeszorította a kezét majd elém ütött. Már védekezésbe emeltem a kezem amikor észleltem, hogy nem ért ide az ütés. Mikor feleszméltem egy srác állte lőttem terepmintás nadrágban, bakancsban és ingben, haja barna volt és rövid. Ki e a csodabogár?
- Nem szép dolog bántani egy lányt.
- Te ebbe ne avatkozz bele! Na húzz az utamból mert különben téged is sz--
- Castiel. -tette Lysander kezét a vörös vállára. Lysander mikor jött be?! Mi ez ember, egy szellem?!
Castiel nagy nehezen de leeresztette a kezét majd megigazította a dzsekijét és elment duzzogva. Lysander sóhajtott, a másik srác is lazított kcsit magán majd felém fordult.
- Minden rendben? -nézett rám zöld szemeivel
- Aha, egyben vagyok. Kösz a segítséget, de egyedül is ment volna. -vontam vállat- Apropó, bocs de még nem láttalak itt. Új vagy?
- Hogy én új? Nem emlékszel rám Nana? -mutatott magára majd csak mosolygott.
- Öööö... -gondolkoztam majd egy idióta mosollyal- Kellene? ^^"
- Én vagyok az Ken. Én vigyáztam a kutyádra még az őszi kirándulás alatt, na meg Castielére is.. -morogta le végét majd nagy mosollyal- Na már beugrott?
- Na ne! Te? Azta.. Hogyan? De te akko rmég nem így néztél ki.. -mutogattam rá majd megböktem a hasát nem-e kamu és kemény volt 0.0- Wow.. Te tuti az a srác vagy?
Bólintott mosolyogva, Lysander magamra hagyott had álmuldozzak az új, azaz régi osztálytársamról akiről eddig nem is tudtam xD Ez de gáz. Szegénykém. Miután elmesélte nekem a katonai sulit meg ezeket majdnem lehidaltam. Az igen. Csillogó szemekkel.
- Taníts mester *-*!
- M-Mit?
- Mindent! Megakarom védeni magam, meg amúgy is rámférne a mozgás. -vallottam be majd csak pislogtam rá.
- Ööö.. Rendben? Heh, de azért ne olyan sietősen. Ezt még majd megbeszéljük oké?
- Oké.
- Mondjuk ma déltán? A parkban? -vetette fel az ötleltet.
- Benne vagyok. Háromra ott leszek. -majd visszaültem a helyemre.
Nekem egész nap azon járt az eszem, hogy milyen dolgokat tanulhatott Ken a katonasuliban. És milyen durva, hogy így megváltozott 0.0 Hm.. Talán én is ilyen leszek ha elkezdek edzeni vele? Majd elmosolyodtam. A napot végigszenvedtem úgy ahogy majd elmentem a régi lakásomhoz. Ahogy sejtettem Rayn kiköltözött. Dalia táljában volt friss kaja és víz? Kutyuskám üdvözölt mire én letérdeltem hozzá és megöleltem.
- Jaj Dalia de hiányoztál! Egek de rég láttalak te szőrcsomó! -nevettem és simogattam.
Úgy döntöttem visszaköltözök ide. Elmentem Haruékhoz majd szóltam Subarunak, hogy távozom ami nem igen tetszett uraságának.
- Hogy mi van? Ácsi, te nem mész sehova! -állt elém majd karba tette a kezét.
- Ácsi, de igen megyek, mégpedig haza. -akartam kikerülni de megint elém állt, pont mint az a kigyó ma a suliban.
- Sajnálattal közlöm, hogy maradnod kell. Csak úgy lelépnél egy szó nélkül?
- Hm.. Aha! Ne csináld már engedj ki >< !
- Akkor veled megyek.
- Hog ymi van?!
- Jól hallottad. Amíg Mr.Shindo nem jön haza addig én vigyázok rád, azaz melletted kell lennem. - majd kivette a csomagokat a kezemből és berakta a kocsiba.
Sóhajtottam majd hagytam, hogy pakoljon. Mikor végeztünk beültünk majd elmentünk a régi lakásomhoz, azaz én hazamentem. Ichi bepakolt majd majd megbeszéltük melyik szobában fog aludni. Berendezkedett majd eletült lent a kanapén. Oké persze csak nyugodtan. Én megcsináltam a lecóm nagy nehezen majd lementem és főztem vacsorát.
- Hm~ Mik ezek a finom illatok? -támaszkodott az ajtófélfának Ichi.
- A vacsorám, illetve vacsoránk. Megkóstolod? -tartottam felé a kanalat.
- Még szép. -idejött majd nagyra nyitotta a száját- Áááá...
Belenyomtam a kanalat, persze finoman majd elengedtem és csak lógott a szájában. Az ő szemeim kikerekedtem mire én csak mosolyogtam. Kivette a kanalat majd megcsapolta a csapot.
- Ennyire rossz? -néztem rá sírósan.
Egy ideig ivott majd megtörölte a száját.- Csak baromi forró. Mellesleg kicsit ízetlen.. Ne fog vissza magad, ez fűszeresen jó. -mögém álta majd megfogta a kezem és mutatta, hogy mit hogyan.
Úgy viselkezdtem mint egy bábú. A végén már csak mondta, hogy mt hogyan és csináltam, pontosabban csináltunk egy szuper vacsorát. Én megterítettem majd ő tálalta a vacsorát. Mikor végeztünk magamra vállaltam a mosogatást ő meg a takarítást.
- Akkor hol kezdjem?
- Szerintem a fürdőben.. -fordultam felé- Tisztító szert a--- -ekkor elkapott a röhögő görcs, ő csak nézett rám, hogy most mi is a bajom.


- Jól vagy?
- A-Aha... Pedomacis kötény!!! -mutogattam rá és sírtam a röhögéstől.
- Vigyázz nehogy a pedomaci elkapjon~
- Itt van a mosogató alatt a tisztítószer.. Pedo drága. -mosolyogtam tovább majd leengedtem a mosogató vizet és arrébb álltam.
Ő kivette majd elment takarítani. Én addig lehúztam az ágyakat majd Daliáztam addig ameddig Subaru takarított. Mikor végzett levetette a köténykéjét és leült mellém a kanapéra majd elterült.
- Kész vagyok.. Teljesen.. -hajtotta hátra a fejét majd lehunyta szemeit.
- Oké. Lehúztam az ágyat, szóval ha akarsz mehetsz aludni. Én is mindjárt megyek. -adtam enni Daliána majd megsimogattam a fejét.
- Megvárlak. Ráérek.
Vállat vontam.- Ha te mondod...
Egy kicsit még lent voltunk majd lekapcsoltunk mindent és fel mentünk, megmutattam neki mit hol talál majd elmentem aludni. De jó végre itthon.

 

Következő rész tartalmából.:

Subaru továbbra is megfigyeli Nanát és szorgosan jelent Harunak. Mikor eljut a JADE-hoz a hír, hogy Deborah megjelent gyorsítani akarnak, hogy minnél előbb visszajöjjenek a városba. Castiel és Nana között nagyobb zűr keveredik, Deborah pedig valamit forral.