30.rész- Váratlan fordulat

Kellemesen szundikáltam mikor valaki szánt szándékkal bejött és elhúzta a függönyt. Oh de imádlak >< Felkelek és lecsaplak, csak várd ki! Morogva és nyöszörögve a valaki felé fordultam.

-Kelj fel Nana!

- Ez nem katonai suli, szóval mond a neved és ás egy sírt a hóban.. -emelkedtem fel kicsit majd kinyitottam a szemem.

- A katona suliban sokkal rosszabb. Na gyerünk nem érünk rá, így is én vagyok a 3. ember aki bejön, hogy felkeltsen téged...

- He?! Kentin?! Milyen harmadik? Minek felkelteni?

Változott a terv és ma indulunk vissza. A közelgő kritikus időjárás miatt megyünk, nem kockáztatják a tanárok, hogy itt ragadjunk a táborban. Szóval öltözz és egyél valamit mert megyünk. Rosa és Melody összepakolták a cuccaidat.

- De nem akarom felkelni! Álmos és fáradt vagyok~ -motyogtam majd felültem meleg ágyikómban

Sóhaj.- Bocsi de nem nagyon izgat Nana.. -majd idejött és lazán faszán felkapott, én csak pislogtam

- Hé! Teszel le de azonnal!!! Kentin! -ütöttem a hátát de semmi.

Csak csendben megfogta a cuccaim majd kimentünk és bezárta az ajtót, zsebre tette a kulcsot majd velem a hátán elindult. Én persze szidtam mint állat, oké azt nem mondom, hogy nem vágott vissza 0.0 Tud ám. De akkor is! Kentin te szemét!

- Azonnal tegyél le te szemét!

- Majd mindjárt..

Mindenki csak minket nézett ahogy martuk egymást, na meg persze azt, hogy Kentin fuvaroz. A hülye marha! Castielnek elnézném (talán), de Kentinnek nem. Lysander kijött a nagy lármára, csak döbbenten nézett minket. Kentin bekopogott Rosaly-ékhoz.

- Itt van. Mivel nem nagyon akart felkelni én mozgósítottam magam és idehoztam. -tett le mire lendületből kapott egy pofont.

- Te teljesen meghibbantál?! Barom! Komolyan mondom.. -szorult ökölbe a kezem majd megragadtam a kabátját- Mégis kinek hiszed te magad?! Csak úgy kiemelsz az ágyból és végigviszel a táboron mint valami zsákot?! Kentin te szemét! -rázogattam mire szerintem tengeri beteg lett, csak mondtam és mondtam.

A lányok csak lestek a szobából. A vége pedig az lett, hogy Armin és Alexy megmentette Kentint, engem meg Lysander lefogott.

- Ereszetek, ereszetek! Csak engedjen el Lysander és még többet kapsz! -morogtam .

-Nem untad még meg? -kérdezte unottan Lys a hátam mögül- Olyan vagy mint egy kisgyerek. Inkább öltözz fel mert megfázol.. Rád bízom Rosaly. -tett be a szobába.

- Kentin rendbe jön? -kérdezte Melody.

- Ha Alexyn múlik akkor nem, de ha rajtunk akkor talán. Nanának nem volt annyi ideje, hogy tényleg bántsa.. -majd intett és elment.

Rosaly úgy öltöztetett kedvére mint egy próbababát. Majdnem mondtam neki, hogy ''Hé Rosaly, én nem Light butikjából jöttem, én élő emberke vagyok nem pedig műanyag bábú..'', de mivel én rendes vagyok hagytam, hogy kedvére öltöztessen. Legyen ma gyereknap -.- Miután végre végzett ettem pár falatott és már mentünk is a buszhoz. Ott még egy ideig várni kellett. Körülnéztem és a szememmel Castielt kerestem. Nincs itt?! De akkora cuccai?!

-Ha nincs itt Castiel akkor ki viszi a cuccait? -kérdeztem halkabban de hallhatóan mivel Lysander idefordult hozzám.

- Elviszem neki, ő majd a vonatállomáson csatlakozik hozzánk. Látod? -mutatott a lábánál lévő nagy fekete táskára és gitárra.

Bólintottam.- Pedig még a gitárját is elhozta.. Nem is tudott gitározni.. -mondtam kicsit letörten mire Lysander a kezét a fejemre tette.

- Mondtam, hogy ne emészd magad a dolog miatt, megtörtént megtörtént. Nincs semmi baja. A vonatállomáson vár minket, szóval jól van. Oké?

- Aha.. -majd megjött a busz, végre valahára.

A fiúk segítettek eltenni a csomagokat majd felültünk. Az ülésrend valahogy így nézett ki.

Mikor mindenki leült és elhelyezkedett elindult a busz, szépen, lassan és óvatosan mentünk le. Én egy ideig zenét hallgattam majd láttam, hogy Lysander egyedül ül. Persze hiszen nincs itt Castiel. Így hát fogtam magam és odamentem hozzá az ülésekbe kapaszkodva majd megálltam mellette.

- Oda ülhetek?

- Persze. -állt fel majd én bemásztam, visszaült.

Az elején csak próbáltam vele beszélgetni de úgy 10 perc után már sikerült és találtunk egy jó témát. Majd az én ötletemre átültünk. Én vissza a helyemre ő meg a mellettem lévő üres helyre. Így a többiek is beszálltak. Kim a buszon alaposan kiosztotta Ambert és a pincsijeit így az út további részén csendbe voltak aminek nagyon örültem. Irisz odaült mellé mivel Viola bealudt. Szóval így telt az utunk a vonatállomásig. Mikor beértünk a városba és egyre közeledtünk az állomáshoz az én úgy görcsöltem. Nagyon aggódtam, hogy az én démonkámmal történt valami >~< Igen aggódok azért a majomért! Mikor megálltunk leszálltunk majd bementünk a váróba. A tömegben Castiel vörös fejét kerestem. Lysander azt mondta, hogy itt van valahol, szóval itt kell lennie. Szemem futkározott az emberek között majd megakadt a szemem a fekete dzsekin és hozzátartozó vörös hajon.

Ledobtam a cuccom a földre majd elindultam felé, sőt futottam felé. Hirtelen öleltem meg mire 3-4 lépést hátra is lépett nehogy hátra essen, én csak szorosan öleltem.

- Hála.. Hála az égnek, hogy nincs semmi bajod Castiel..

- Eh? Csak nem aggódtál értem? -jelent meg arcán a már túl jól ismert gúnyos mosoly

- De.. Aggódtam te majom! A frászt hoztad rám.. Vörös démon.. Hiányoztál te tuskó!

- Örülök, hogy örülsz, meg a szép szavaidnak. -simogatta meg a fejem

Egy ideig csak öleltem és nem engedtem el majd felnéztem rá. Azok a szürke szemek.. Elmosolyodtam mire ő is ejtett egy kisebb mosolyt.

- Már volt értelme küzdenem és kitartanom...

- Idióta.. -hunytam le a szemeim majd nyomtam egy puszit az arára, mikor elhúztam ajkaim és ránéztem láttam, hogy kissé elpirult.

Elkapta a fejét. Odamentünk a többiekhez majd együtt vártuk, hogy jöjjön a vonatunk. 20 perc késéssel megérkezett. Felszálltunk majd Lysander, Castiel és én egy kabinba ültünk. Ott alaposan kifaggattam a vörikét majd mikor mindent elmondott megkönnyebbülten sóhajtottam. Lysander és elmeséltük, hogy milyen dalt is írtunk, majd Lys el is énekelte. Castiel kis elmélkedés után ötletelni kezdett a dal kapcsán.

- Tehetnék hozzá valami alap dallamot, meg hangszereket..

Bólintott Lys.- Ha pedig a szöveget elosztanánk két részre..

- Akkor egy nagyon jó dalt kapnánk. Mint egy ének képlet. -nevettem mire ők is elmosolyodtak

Elkezdtünk hozzá írni még, a szöveget elosztottuk úgy, hogy Castiel és Lysander is tudja énekelni. Tettünk hozzá egy gitár alapot amin már el tudtunk indulni, bár én felvetettem, hogy mi lenne ha gitárt helyett majd zongora lenne benne. Megjegyzem kiskoromban anyám beíratott az általánosba zongorára, kötelező volt járnom mivel zenetanár volt a suliban. Király mi :D ? Igaz legtöbbször ellógtam volna, de ha el is lógtam utána ha hazamentem kaptam mint állat. Na szóval vissza a zenéhez. Az út így hamar eltelt, mi jól éreztük magunkat. Néha néha benézett Nathaniel vagy a tanárok, hogy minden oké-e. Megbeszéltük, hogy a lépcső alatti helységben fogunk lenni délutánonként és megcsináljuk a dalt.

- Ha sikerül akkor még egy stúdiót is tudunk használni. -mondtam mosolyogva majd hátradőltem.

- Stúdiót? Kiét? -pislogott Lysander.

- Hé kislány, ne gondold, hogy olyan vastag a pénztárcánk, hogy egy stúdiót béreljünk.. -tette karba a kezét Castiel.- Mellesleg nincs az a hülye aki kiadja a stúdióját 3 gimisnek..

- Ugyan. Haruék biztos találnak majd nekünk az ügynökségnél egy kisebb stúdiót, ami ingyen bérmentve van.

- Nem tudom Nana... -mondta Lysander.- De a dalhoz biztos, hogy kell.. -majd Castielre nézett.

Sóhajt.- Felőlem.. De ha mégis kell fizetni te állod.

- Még szép. -kacsintottam majd beleegyeztek.

Az út hátralevő részében már csak beszélgettünk meg ilyenek. Kimerültünk mindannyian. Mikor megállt a vonat lepakoltunk, bementünk a váróba és leültünk. Mindenki elment csak én és Castiel maradtunk ott. Azt tudom, hogy ő egyedül él és akkor megy haza amikor akar de értem már itt kellene lennie Harunak, vagy valakinek. Csak vártunk, vártunk és vártunk. Fejem Castiel vállának döntöttem.

- Tuti elfelejtette, hogy ma jövünk... -sóhajtottam.

- Ha nem jön érted akkor egy éjjelre jössz hozzám.. Itt nem maradhatsz az állomáson.. -mondta majd az órára nézett- Háromnegyed tíz. Elég késő van már.. Mi legyen?

- Nem tudom.. Elég álmos vagyok.. -ásítottam majd belekaroltam Castielbe- Induljunk el hozzád..

- Rendben, menjünk.. -állt fel majd a hátára vette a gitárt és megfogta a táskáját.

Felálltam majd megfogtam a bőröndöm és húztam magam után. Castiel megfogta a kezem majd így mentünk. Szép csendben havazott. Így mentünk egy ideig majd megállt mellettünk egy autó. Kinyílt a sofőr ajtó majd Haru szállt ki belőle, mikor meglátott minket lefagyott.

- Sajnálom, hogy késtem.. -jött ide.

- Ugyan, nincs gond..

- Akkor én megyek, Démon már biztos vár.. Akkor majd beszélünk.. -engedte el a kezem majd elindult, csak néztem utána majd Haruhoz mentem.

- Add a cuccod aztán menjünk, biztos fázol..

Bólintottam. Betette a kocsiba a cuccaim majd beültünk. Hazamentünk majd segített bevinni a cuccaim. Lent egy forróbögre tea mellet elmeséltem eme 3 napos kalandom. A hátam is megmutattam micsoda dekoratív szuvenírt hoztam haza. Divatos tetkó nem mondom, és jó tartós is. Ezért egy külön kioktatást kaptam. Vagyis én ültem csendben iszogattam a teám és bólogattam. Igaz az eszem máshol járt nem pedig azon, hogy mit is tettem, vagy nem tettem. Mondhatni egy burok volt körülöttem amin nem jöttek át a szavak. Olyan 11 körül mindenki elment aludni. Én letusoltam majd felöltöztem pizsibe és lefeküdtem, Haru mellém feküdt.

- Ki volt az a srác? -fordult felém.

- Egy barátom, Castiel..

Csend.- …..Mi van köztetek?

- Tessék?

- Mi van közted és az a Castiel között?

- Semmi.. Barátok vagyunk.. Vagy ilyesmi.. -mondtam bizonytalanul.

- Ilyesmi? -nézett rám kérdőn

- Nem tudom.. Hagyjuk a témát jó?

- Nana tudom, hogy sok idő eltelt.. De.. Rina.. Én még mindig..

- Haru kérlek ne most.. Nehéz ez így is.. Három ember között őrlődni.. Adj időt, kérlek.. Át kell gondolnom ezt.. Meg azt is, hogy maradok vagy sem.. És az utóbbira kéne hamarabb választ találnom, hogy jól döntsek.

Erre nem mondott semmit se. Csendben feküdtem egy ideig, Haru elaludt, legalábbis azt hiszem elaludt. Igen nehéz ez így.. Lysander.. Castiel.. Haru.. Vajon melyik út a jó? És maradjak itt vagy menjek el? *sóhajt* Jó kérdés.. Bár lenne az élethez útmutató...

 

A következő rész tartalmából.:

Na mivel sokaktól azt a választ kaptam, hogy tekintsünk bele a következő részbe ezért tessék :3

Nana közelebbi kapcsolatba kerül Castiellel és Lysanderrel, a két barát már kezd felfigyelni egymásra, mivel mindegyikük sokat van a lánnyal. Haru egy ideig tűri a dolgokat de egy idő után elkezd nyomozni Nana után. Ha kiderülnek a dolgok és mindenki lerakja a kártyáit, akkor megfordul mindent és új álláspontokat kell foglalni?

Repeta.:

-Nyaha végre elérte a blog a 600 olvasót :3

- Aha ja.. -néz félre unottan.

- Hé Castiel te meg mi a rákot keresel itt? -fordulok felé

- Unatkoztam szóval megnéztem, hogy mit csinálsz.. De csak unalmas dolgokat, heh. Na gyerünk menni kell próbálni Nana.

- Mi?! Már is? De.. De én még az olvasóimmal akarok beszélgetni TT-TT

- Na mozgás! -teszi karba a kezét majd csak áll és vár.

- Lesheted! Elsők az olvasók :/ -fordult vissza hozzátok- Na szóval.. -Eh?!

Castiel hátulról átkarolt majd felemelt.- Bocsi srácok Nanának fontosabb dolga is van..! Ne kapálózz, a végén meg nyávogsz, hogy leejtettelek ><!

- Tegyél le te birka!!! Hát akkor viszlát legközelebb, a következő találkát Castiel nélkül ejtjük meg.. -morog- További szép napot -integet majd Castiel becsapja mögötte az ajtót, majd hangos ordítás.

- Ez fájt!

- Jogosan kaptad! *így mentek veszekedve majd hangjuk elhalkult*

Találkozunk legközelebb ^^

(igen én csináltam a képet :) így néz ki Nana)