Reggel korábban keltem mint Haru. Megsimogattam a fejét majd nyomtam rá egy puszit, felkeltem majd felöltöztem. Halkan kimentem majd leosontam, lent hagytam üzenetet a fiúknak majd felvettem a kabátom és a csizmám. Kimentem majd elindultam be a városba, elmentem Leight boltjába majd helyzet jelentést kértem Lysanderről.
- Szia Leight! -köszöntem majd odamentem a kasszához
- Nana?! -döbbent le majd körülnézett, kirakott egy kis táblácskát "10 perc és jövök" majd félrehívott- Mit keresel te itt? Lysander és a többiek tiszte idegek miattad..
- Nyugi, látod semmi bajom.. De nem is erről akartam beszélni veled.. Segítséget szeretnék kérni, nem is kicsit. -mondtam komolyan
-Mégis mit?
- Helyzet jelentést óráról órára Lysanderről és a többiekről rendben? Nagyon fontos lenne. Meg tudod ezt tenni nekem? -nézett rá kérdően
- Persze.. De miért? -kérdezett vissza
- Nem fontos. És köszönöm! -ölelte meg majd elővettem egy füzetet- Mellesleg itt van pár ruhaterv :3 Remélem elég hasznosak a számodra~ -kacsintottam mire a feketeség átvette és belelapozott
-Remek.. Hm.. Ez tetszik.. -lapozgatta majd becsukta- Rendben. De ugye nem csinálsz nagy őrültséget?
- Nem nem.. -^^"
Kértem egy vörös parókát amit fel is írtam, hogy majd hozzam neki vissza lehetőleg épségben.. Felvettem majd alaposan betűrtem alá hófehér hajam, így olyan mintha semmi sem történt volna a vörös hajfestékkel ^^ Miután mindent megbeszéltünk én távoztam a hátsóajtón. Ha minden jól megy akkor tudni fogom, hogy ki és mikor van a butikban. Már csak pár embert kell megkérnem ugyan erre a munkára.. Még nem akarok velük találkozni, de szeretném tudni, hogy mit csinálnak. Bár.. Elmentem Castiel lakásához majd egy ideig tétováztam, hogy tényleg jó ötlet-e felcsöngetnem. Sóhajtottam majd odavonszoltam magam a kaputelefonhoz. Megkerestem majd megnyomtam a gombot és csak vártam. Oké nincs itthon akkor mehetek is ^^ Mire megfordultam megszólalt -.-
- Ki vagy? -uhh de szar hangod van így :P
- Kettőt tippelhetsz vörös démon..
- Heh?! -sóhajt- Nyitva...
Kinyitottam az ajtót majd toronyiránt a lift felé baktattam. Igen de én birka csak akkor vettem észre h nagy betűkkel ki van rá írva "NEM MŰKÖDIK!", mikor elkapott az agyvérzés felnéztem a lépcsők között @.@ Másszak fel a legtetejére?! Miután kidühöngtem magam nekiestem a lépcsőrengetegnek és elkezdtem megmászni őket. Miután felértem majdnem kiköptem a tüdőmet :P Lihegve támaszkodtam a korlátnak majd az ajtóhoz mentem, meglepetésemre nyitva volt. Ám Castiel helyett böszme nagy kutyája, Démon támadt le. Letepert majd csak nyalogatott miközben nyüszült, én próbáltam eltolni magamtól.
- Hé Démon~ E-Elég.. -nevettem
- Démon! Lábhoz! -utasította a kutyát Castiel bentről
Démon leszállt rólam majd bement, miután felálltam leporoltam magam majd bementem hozzá. Ő ott döglött a kanapén, Démon a kanapé előtt feküdt. Én becsuktam az ajtót majd levetettem a kabátom és felakasztottam az övé mellé. Oh démonom milyen kedves vagy -.- Észre se vegyél igen... Idióta. Sóhajtottam majd leültem a kanapéra függetlenül attól, hogy ő ott feküdt.
- Hé! -nyitotta ki a szemét majd nézett rám
- Mondjad.. -dőltem hátra
Morgott valamit majd felült így egymás mellet ültünk, egy ideig csend volt. Démon odajött hozzám mire én elkezdtem simogatni, leültem a szőnyegre mellé majd tovább simogattam. Dalia jutott róla eszembe. Tényleg... Vajon hogy lehet? El sem köszöntem tőle csak úgy elmentem. Sóhajtottam. Mégis mi a csudát keresek én itt egyáltalán? Minek jöttem és Castielhez? A tegnapi bűntudat miatt talán?
- Hol voltál eddig? -hangzott el a kérdés mire felnéztem rá
- Hát.. -mondtam majd Démon a fejét az ölembe tette, elmosolyodtam majd csak simogattam a fejét
- Ez nem válasz.. Na hallgatlak.
-.....
- Mi?! -pislogtam rá nagy szemekkel majd félrenéztem
- 19, 18, 17, 16..
Sóhajtottam egyet majd felnéztem rá, ő csak számolt és számolt. Csodálkozom, hogy tud ez számolni 0.0 Démon csak pihentette a fejét az ölemben, ő olyan kis aranyos ~.~ Nem úgy mint a gazdája :P Bár.. Nem ez nem igaz *--* Castiel~
- 10,9,8,7...
- A barátaimnál, ők vigyáznak most rám... -nyögtem ki
- Barátok? -nézett rám kérdően- Mégis ki azok a "barátok"? Nem mesélnél róluk egy kicsit?
- Eltaláltad! -jelentettem ki határozottan- Nem áll szándékomban neked többet mondani. Te... DÉMON~
-Eh?! -mutatott magára- Megint? Oké oké démon vagyok de a piroskát azt miért kaptam?!
- Mert vörös vagy :3-
Te is az vagy! -mutatott rám- Ennyi erővel te is..
Megráztam a fejem majd levettem a parókát. Szélesen elmosolyodtam majd odadobtam a fotelbe. Diadalmasan mosolyogtam mire ő csak nézett. Győzeleeem!!! Nyaha! Ezt neked Démonkám ;) Muhahaha XD Oké elvagyok.. Mikor megbeszéltük, hogy igen már nem vagyok vörös végleg megbéklyóztam a Piroska évvel is. Hát igen cserébe kaptam a Hófehérkét -.- De még mindig vezetek a Vörös Démonnal :D Na ki a király? Hát Nana! Vagyis Rina! Oké én valamit szívtam Leight boltjában ami biztos, hogy nem oxigén volt.. Castiel néha-néha kérdezett dolgokat de csak ritkán válaszoltam neki, ha nem igen elég tömör volt... ,,Ja.. Igen.. Nem... Talán... Lehet.. Olyasmi..stb.." Szóval semmi értelmesen nem tudott kipréselni belőlem ez a lényeg lényege.
- És mi volt ez az egész Raynel? Hogy hogy megszöktél? És hogy jutottál azokhoz a bizonyos "barátokhoz"? -tette fel a kérdést mire összeszedtem mindent
Elkezdtem neki elmesélni a dolgokat az elejétől a végéig.
- Hát aznap ugye fent voltam a padláson... És akkor kiraktalak titeket... Aztán felrohantam szobámba... Kimásztam az ablakon majd... Aztán megállt az autó... Kis veszekedés után.... Elmesélték a történteket... Másnap elmentünk... Délután hívtatok és... Majd beszélgettük még a... És reggel eljöttem.. Majd kértem egy... És felcsöngettem...
Eközben Castiel kellemeset aludt mire csak egy párnadobást kapott. Castiel lezuhant mellém majd csak a fejét fogta.
-És most itt mesélek neked te idióta!! Minek kérdezted meg, ha nem vagy rá kíváncsi?!
- Most meg mi van?! Nem azt mondtam, hogy az őskortól mesélj, csak nagy vonalakban! -morogta, majd halkabban- Ez fáj...
Egy ideig még veszekedtünk majd velemiért elkezdtek hullani a könnyeim, még magam sem tudom, hogy miért.. De sírtam.. Castiel értetlenül nézett rám, kérdezni akart valamit de megelőztem. Sírva megöleltem majd nem engedtem.
- H-Hé most meg mi van?
- Nem.. tudom... Csak sírok... -szipogtam mire kezét a fejemre tette
Sóhajtott majd próbált megnyugtatni.. Ha mondhatom annak. Komolyan olyan hülye de annyira bírom a kis vörös fejét.. Nem is tudom mi lenne velem nélküle, talán olyan unalmas lenne az életem mint bárki másnak. Vagy rosszabb.. Lehet, hogy egy érzéketlen idiótának tűnik de valójába nem az.. Miután abba hagytam a sírást felültünk a kanapéra, Castiel hozott piát majd előkotorta a gitárját, leült majd az ölébe vette. Olyan szépen tud gitározni *--* Engem is megtaníthat rá. A dalok melyeket játszott olyan szépek voltak, mikor játszott olyan volt.. Mintha egy teljesen más emberré vált volna.
- Olyan szép számok..
- Azok. -mondta majd mosolyodva játszott tovább
- Mióta vagy a gitározás rabja? -kérdeztem miközben figyeltem és hallgattam a gitárjátékát
- Mióta az eszemet tudom gitározok, ez a mindenem. És ez az álmom is, hogy híres leszek.. -mondta majd rákontrázott
Elmosolyodtam. Az álma.. Az álmok.. Az álmom.. Nekem mi az álmom? Van egyáltalán olyanom? Van olyan dolog amiért küzdök? Így hallgatva Castiel ráébredek arra, hogy nekem nincs semmi célom. Csak úgy vagyok a világban, mint egy szükségtelen valami.
- Mi a baj? -zökkentett ki a vöri hangja
- Hogy? Semmi.. Semmi különös..
- Na kivele. Ne kelljen megint számolnom. -sóhajtott mire kicsit elmosolyodtam
- Csak azon gondolkodtam, hogy vajon nekem mi az álmom. Mert nincs.. Mindenkinek van egy álma amiért küzd, hogy elérje de nekem nincs ilyen célom.. Csak úgy vagyok feleslegnek.. -mondtam
Mi az isten?! Kaptam egy kisebb fejbevágást Castieltől. Ez meg mégis mi a csuda volt Démon?! TT_TT Fáj a buksim.. Simogattam a fejem.
- Ez meg mégis mire volt jó? T_T
- Mert hülyeségeket beszélsz. Csak mert nincs célod mert elfelejtetted, vagy nem tűztél ki magadnak attól még nem vagy felesleg. -mondta komolyan majd újra a kezébe vette a gitárt- Tudod.. Én sem a születésemtől fogva tudom, hogy mi akarok lenni, vagy mi a célom. Kell valami ami ösztönöz. Érted? -kezdett el újra játszani
- Kösz.. -mondtam majd elhasaltam a kanapén, két kezem a fejem alá tettem majd úgy néztem fel Castielre
Miután kizenéltük magunkat Castiel elkísért egy darabig, de nem engedtem ez bizonyos pontnál tovább. Még Démon is velünk jött. Mondhatom ez a kutya aztán élvezi a havat ^^ Majd kis gonoszságból megdobtam Castiel egy hógolyóval, mire ő megállt.
- Na mi a baj? -nevettem
- Na megállj! Most én jövök! -dobott vissza
- Mellé! -öltöttem ki a nyelvem mire eltalálta a vállam
- Még hogy mellé! -nevetett- Ha Lysander itt lenne levernénk mint a szél! -dobot megint
- Aha persze! Álmodozz csak Piroska! -dobtam én is mire a két hógolyó egymásnak repült és hatástalanították egymást
Nagyon sokáig hógolyóztunk együtt, Démon még be is állt az én oldalamra és csak kapkodta a felém repülő hógolyókat. Castiel ki is volt akadva, hogy egyedül hagyta kedvenc hű társa. Hát igen.. *drámaian* Vonzó személyiség vagyok~ XD Miután kimulattunk magunkat elváltunk, ő arra én erre. Mikor visszamentem kaptam egy alapos letolást amiért elmentem. Plusz amiért olyan havas voltam, a parókáról nem is beszélek. Miután elmondtam, hogy miért kicsit megenyhültek. Miután ettünk és bedőltem Haru ágyába és már el is nyomott az álom. Olyan fáradt vagyok~