A fiúm? Ez most komoly? Ma ez a legnagyobb meglepetés. De.. Mióta a fiúm? És egyáltalán mik történtek köztünk?! Csendben és megszeppenve feküdtem az ágyon és néztem szürke szemeibe.
- Valami baj van? -kérdezte majd közelebb hajolt hozzám
- Hát.. -pirultam el
Ő csak nézett rám majd lágyan elmosolyodott. Ez a mosoly.. Nem értem.. Castiel..
- Nincs semmi baj.. -nyomot egy puszit a homlokomra- Csak pihenj nyugodtan, én mindvégig itt leszek melletted és vigyázok rád.
Egy ideig még néztem szürke szemeibe majd éreztem ahogy szemeim lassan lecsukódnak, fogva a kezét elaludtam. Biztonságban érzem magam mellette, de van valami ami nem hagy nyugodni..
Egy furcsa helyen vagyok, egyedül.. És ez az érzés, egyszerűen megfolyt!- Fuss Nana! Fuss! -kiáltotta egy hang a semmibőlÉn körülnéztem majd alakokat láttam közeledni. Ijedten rohantam előre, szememmel kiutat kerestem de csak sűrű szürke ködöt láttam mindenfelé. Egyszer csak elbotlottam valamiben és csúsztam előre majd lezuhantam, lent mikor landoltam erős fényt láttam. Egy fiú lépett elő, vörös haja volt és vörös szeme. Olyan ismerős volt de nem tudtam megmondani, hogy honnan.- Jó téged újra látni Rina.. -mondta mosolyogva- Huh? -néztem fel rá kérdően és értetlenül- Nem emlékszel rám igaz? -hajolt le hozzám majd felém nyújtotta a kezétMegráztam a fejem majd félénken megfogtam a kezét mire felsegített. A szemei.. Majd észrevettem, hogy már régóta bámulom és elpirultam.Elkaptam a tekintetem mire elmosolyodott.- Nincs semmi baj.. -mondta majd megbillentette az állam- Eh..? -néztem rá ragyogó szemekkelÉreztem ahogy arcom ég, hogy szívem hevesen ver. Ajkai lassan közeledtek majd éreztem lágy csókját. Ismerős volt az érzés, olyan kellemes és lágy. Mikor elemelte ajkait puszit nyomott a homlokomra majd elindult. Én idegesen nyúltam utána.- Kérlek várj! Várj! Ne menj el! Ne hagyj egyedül! -kiáltottam utána- Nem kell félned.. Nemsokára megint találkozunk.. -majd kezdett elhalványulni- Ne hagyj itt! -kiabáltam és próbáltam utána nyúlni de már késő volt- Ne hagyj magamra! Félek!
- Ne hagyj itt! Ne hagyj magamra! Félek!! -kiabáltam mikor egy kéz fogott le
- Nana! Nyugodj meg! Ittvagyunk.. -mondta Castiel majd megához ölelt
Én sírásban törtem ki és csak kapaszkodtam a felsőjébe, testem remegett. Ő csak ölelt és simogatta a hátam. Én csak sírtam és bújtam hozzá mint egy kisgyerek.
- Castiel mi történt? -rohant be Rayn- Huh?
- Csss~ -nyugtatott tovább- Valószínűleg rosszat álmodott... Igaz?
Én csak bújtam hozzá. Félek.. Semmit sem tudok, semmire sem emlékszem.. Az a fiú ismer de.. És Castielék.. Ezek a dolgok olyan ijesztők, és egyszerűen semmit sem tehetek. Hiába vannak itt a többiek attól nem jutok előrébb, talán.. Ha az álmomban megkérdezek dolgokat, talán válaszokat is kapok.. Meg kell tudnom, hogy ki vagyok!
2 héttel később...
Reggel arra keltem, hogy besüt a nap az ablakon. Kinyitottam a szemem és elmosolyodtam, igaz nemsokára tél van de a nap még mindig melegíti az arcom. Mióta itthon vagyok Castiel folyton ugrál körülöttem, bár amit Lysander mondott.. Hogy jártam vele.. De ha igaz Castiel és Rayn miért nem mondta? Én Nick is elég érdekesek mesélt a napokban. Álmomban az a fiú sok mindenben segített de van valami amit titkol előlem, mint mindenki más. Nana.. És Rina.. Ha mindkettő én vagyok akkor régen volt valami, valami amit tudnom kellene.. Így feküdtem az ágyamban gondolkozva amíg meg nem untam. Felkeltem majd széthúztam a függönyt. Igaz kint hideg volt és fújt a szél, de a nap gyönyörűen sütött. A mostani álmomban a fiú azt mondta, hogy menjek fel a padlásra és keressek egy dobozt ami tele van kottákkal és egyéb ilyen dolgokkal. Nem értem, hogy ez miben fog nekem segíteni de az eddigi tanácsai beváltak. Egyedül abba nem vagyok biztos, hogy mit kezdjek azokkal az információkkal amiket a fiúk mondtak.. Sóhajtottam majd nagy nehezen felöltöztem, amikor láttam kötéseimet a tükörben elszomorodtam.. Egyszer arra is rájövök, hogy miért történt.
Miután felöltöztem lement ahol egy nagytányér palacsinta várt rám *-* Szegénykémet megvárattam, de nem baj. Már éppen vigasztalnám mikor ölelő karok vesznek körül.
- Megvárattad szegény palacsintád~ -majd kaptam egy puszit az arcomra- Hogy aludtál Nana?
- Jól köszi. És nem kell félned mindjárt megvigasztalom. -mosolyogtam majd leültem és nekiláttam
Csak nevetett majd leült és nézett, közben az újságot olvasta a barnaság. Hirtelen elsápadt, szeme megakadt valamin.
- Mi a baj Rayn? -kérdeztem miközben beleittam a bögrébe
- A fenébe... -majd felém erőltetett egy mosolyt- Semmi ^^" ...Csak találtam egy furcsa cikket az újságban. -majd tovább olvasta
Én nem kérdeztem többet róla. Megettem a palacsintám majd kivittem és elmosogattam. Mikor végeztem láttam, hogy Rayn megy valahová.
- Hát te? -kérdeztem az ajtóból
- Megyek veszek pár holmit.. -mondta majd kaptam még egy puszit a homlokomra- Nemsokára jövök, ne menj sehova. Ja és ne engedj be senkit sem akárki legyen az.
Bólintottam mire ő elmosolyodott és már el is ment. Odamentem Daliához majd megsimogattam selymes szőrét.
- Nemsokára anya leszel.. Igaziból..
Erre ugatott párat, egy ideig még vele maradtam majd elkapott a kíváncsiság és megnéztem az újságot. Érdekes.. Be is vagy karikázva pirossal. Várjunk csak! Hiszen ő a fiú az álmomból!! Idegesen és izgatottan olvasom végig a cikket.
- Haru... Shindo? -ekkor elkezdett fájni a fejem és eldobtam az újságot
Egy kép villant be róla ahogy énekel. De miért fáj ennyire? Miért fáj ennyire a szívem?! Észrevette, hogy sírok. Miért sírok? Nem tudom abbahagyni a sírást, csak törnek elő fájdalmas könnyeim..
- Miért fáj.. Ennyire? -zokogtam tovább
Hála 2 perc után abbamaradt a sírásom. Én megnyugodtam majd felmentem a padlásra ahogy így utólag tudom, Haru mondott. Fent elég hideg volt >< Sikerült feljutnom majd keresgélni kezdtem a dobozt. Sok fényképet találtam odafent, és majdnem mindegyiknél megdobbant a szívem. Mikor már le akartam menni elbuktam egy nagy fekete dobozban.
- Mi a franc..? -fordultam meg majd megnéztem
Amikor kinyitottam láttam a sok kottát és dalt. Elmosolyodtam majd felültem és elkezdtem nézegetni őket, olyan ismerősek voltak.Miközben olvastam a szövegeket találtam egy fényképet. Haru volt rajta, kezem végigsimítottam a fényképen majd elmosolyodtam. Hallottam, hogy valaki kinyitotta a bejárati ajtót.
- Nana!
- Hé itthon vagy?
- Ne kiabáljatok már.. Lehet, hogy alszik..
Ezek a hangok.. Mit keresnek ők itt?!