Oldalra fordultam és láttam a sebesen közeledő fekete autót. Már túl közel volt, hogy elugorjak.
- A francba...
Éreztem ahogy nekicsapódom az elejének. Éreztem ahogy gurulok az aszfalton.. Fáj mindenem.. Még gy ujjamat sem tudom megmozdítani. Fúj a szél.. Fújja a hajam szerte körülöttem.
- Úristen! Hé! -hallottam egy ideges férfi hangját nem mesze tőlem
Csak nyöszörögtem. Iderohant hozzám majd karjaiba vett. Nem bírtam megszólalni, hiszen még levegőt venni is fájt.
- Valaki hívjon mentőt! Hé tarts ki! -rázott meg a férfi
- Bátyó mi tör--- -akadt el egy másik fiú hangja- Elütötted?!
- Ne ezen aggódj! Hívj mentőt! Még életben van..
Egy ideig még biztatott, hogy maradjak életben meg minden. Majd meghallottam a közeledő szirénák hangját. A fiú is mellettem volt és nyugtatott mindkettőnket. Hallottam a mentősök és a rendőrök hangját..Feltettek egy hordágyra és betettek a mentőbe, amilyen gyorsan csak tudtam el is indultak velem. Most tényleg így végzem..? Nem éppen így képzeltem el a halálom be kell valljam..
(És most a történetet innentől nem Rina szemszögéből fogom folytatni)
A mentőből egyenesen a műtőbe rohantak Rinával. Órákon keresztül bent voltak és küzdöttek az életéért. Ez idő alatt megérkezett Melody, Lysander és Rayn. Mind ott ültek és feszülten vártak. Rayn éppen hívni akarta Castiel amikor meglátta a folyosó végén, Castiel futott feléjük kerülgetve az embereket.
- Mi van Nanával?! -támadta le Raynt
- Nem tudjuk.. A műtőben vannak már jó pár órája.. -mondta szomorúan és erőtlenül Rayn
Castiel még zihált egy kicsit majd mérgelődött, ütötte a falat néha belerúgott egyet. Lysander próbálta csitítani a mérgét de nem ment neki fényesen.
- Castiel nyugodj meg.. Ezzel nem jutunk előrébb.
- A picsába! A rohadt életbe! -ütött bele a falba majd rátámaszkodott és fejét nekinyomta, haja az arcába lógott- Az egész az én hibám.. Ha nem erőltetem ennyire akkor nem rohant volna le..
Rayn és a többiek hallgattak. Castiel idő közben megnyugodott amennyire csak tudott, felváltva járkáltak és figyelték a műtő ajtaját. Castiel a fal tövében, Lysander a széken Ranyt pedig a falat támasztva várt, Melody lement innivalóért. Rayn felsóhajtott egy fájdalmasat.
- Rossz előérzetem van.. -majd az órájára nézett- Már 4 órája bent vannak..
- Ne az időt nézd. Ha megmentik az idő nem számít. -mondta Lysander majd hátradőlt és lehunyta szemeit- Majd kijönnek..
- Igaz.. -mondta Rayn majd leült az egyik székre
Castiel csak ült fejét lógatva a fal tövében. Emésztette magát, hogy miatta van ez az egész. Majd vett egy mély levegőt.
- És ha.. Ha meghalt..? -mondta erőtlen és üres hangon
- Ez eszedbe se jusson! -mordult rá Rayn
Nagy csend~
- Nana sok mindenen átment már.. Talán ezen is áttud majd menni.. -mondta Rayn majd reménykedően az ajtóra nézett
- Talán.. -emelte ki Melody- Tessék..
Odaadta a fiúknak az üdítőt majd visszaült a helyére. Az idő ólomlábakon vánszorgott, mintha néha meg is állt volna. Melody idő közben hazament, Lys bealudt, Cas csak sétálgatott a folyosón, Rayn intézte a telefonokat.
- Rayn.. Te milyennek ismered Nanát? Vagyis milyen az igazi énje?
Erre Rayn sóhajtott, majd elmosolyodott és a falat nézte- Kicsit más mint most.. Sokkal energikusabb volt.. Egy lány aki nem ismerte a ,,feladni" szót. Mindig mosolyt csalt az emberek arcára.. De amikor énekelt.. Teljesen más embert volt. Mintha akkor egy másik világban is élt volna, sosem érdekelte mások véleménye csak énekelt.. -majd lehajtotta a fejét és megfogta a banda medálját- Még akkor is lelkes volt amikor szét kellet válnunk.. Mindig is.. Mindig is támogatott mindenkit, főleg a bandát.. Aztán amikor Haru elhagyta teljesen összetört. Az a mocsok otthagyta amikor látta a hamis fotókat!
Rayn ökölbe szorította a kezét. Visszagondolt arra a napra, arra a percre amikor Rina sírva futott hozzá.
,,- Rina?! Mi történt veled? Miért sírsz?! -ölelte szorosan magához Eren Rinát
- E..Eren.. -szipogott a lány majd tovább sírt
- Nyugodj meg.. Ne sírt.. Nem szeretem ha sírsz nyuszifül.. -simogatta a fejét majd nyugtatta ''
- Akkor megfogadtam magamnak, hogy soha többé nem hagyom, hogy sírjon.. De nem sikerült betartanom.. -majd Castielre nézett
- Értem..-majd nekidőlt a falnak-- És ki ez a Haru? Még sosem hallottam semmiféle JADE bandáról.. Főleg nem Haruról..
- Pedig elég híresek.. A két gitáros Akira (UI.: pasi),és Natsuki, a dobos Tom és az énekes Haru Shindo. Mondhatni eléggé össze is illenek, a zenéjük is elég jó.. -majd az ajtó felé nézet- Miattuk is jöttünk ide. Kaptam egy fülest, hogy fellépnek a városban a következő hetekben. Az volt a terv, hogy rávesszük Nanát egy új banda alapítására.. De a mai nap történtei után kétlem, hogy tovább nyaggatom majd.
- Nem lenne sok esélyetek. Egy kezdő banda egy profi ellen.. -majd a falnak dőlt és karba tette a kezét- Ne élj álom világokban.
- Kezdő? Sok mindent nem tudsz te még Piroska.. -majd elmosolyodott
- Piroska?! -kérdezett vissza Castiel kiakadva
- Nyugi piros.. Nem kell felkapni a vizet ilyen könnyen... -nevetett tovább Rayn
- 1. Nem vagyok Piroska! 2. Nem piros vagyok hanem VÖRÖS!! -morgott Castiel
Egy ideig marták egymást majd Lysander is felébredt rájuk, nagy nehezen szétszedte őket majd szét is ültette őket. Hosszú és unalmas várakozás után megláttak egy orvost aki az műtőből jött ki. A fiúk rögtön letámadták, hogy mi van Nanával.
- Hogy van Nana? -kérdezte aggódóan Rayn
- Nyugodjatok meg. Egyenlőre stabilizáltuk az állapotát de..
- DE?! -kérdezték a fiúk kórusban
- De lehet, hogy kómába esett. A műtét nagyon hosszú volt, sok sérülése van külsőleg is és belsőleg is.. Most alszik, be ugyan nem mehetnek hozzá de ebben a szobában megtalálják. -adott nekik egy papírt- Nos ha megengedik..
A fiúk egy ideig ledermedve állt, Castiel majdnem hogy besokkolt, Rayn összecsuklott és a papírt nézte.
- Kómába.. -hangja elhalkult, arca kifehéredett, keze ökölbe szorult- Ez.. Ez mind a TI hibátok! Nem volt elég, hogy már azon a napok kikészítettétek?! Még rá kellet nektek tenni egy lapáttal?! -majd fel állt és Castiel szemébe nézett, megragadta a pólójánál fogva majd a falnak nyomta- Ha Rinának baja lesz vagy kómába kerül magam foglak megfojtani!