Reggel arra keltem, hogy valaki simogatja a hajam. Álmosan és nyöszörögve kinyitottam a szemem majd a hátam mögé néztem. Castiel szürke szemei néztem vissza rám.
- Azt hittem, hogy sosem kelsz fel.. -mondta majd fel ült
- Pedig azt terveztem.. -mosolyodtam el majd visszatettema fejem a párnára
- Azt ne mond, hogy most vissza alszol! -mondta majd fel állt
- De..~ -mondta majd befelé fordultam
Castiel sóhajtott majd még párszor mondta, hogy "kelj már fel!" de én csak feküdtem és próbáltam vissza aludni. Semmi kedven nincs bemenni >< Még a hajfestékem is lejött T^T Akkor is itt maradok!
- Na jó most itt elég! -mondta majd felkapott
- Hé! tegyél le! Most azonnal!-kapálóztam de ő csak vitt fel a szobámba egyenesen- Süket vagy?! Castiel!!!
Erre csak csend. Mit képzel ez magáról?! Csak tegyél le... Olyat kapsz vörös démon, hogy beledöglesz >< Fent bevitt majd az ágyra dobott.
- Öltözz fel. -mondta higgadtan majd leült a székre
- Hogy mi van? -néztem rá kérdően
- Gondolom nem így akarsz jönni. -tette karba a kezét majd hátradőlt
- Még mit nem! -fordítottam a fejem majd én is karba tettem a kezem- Most h megint fehér a hajam végképp nem megyek sehova sem!
Erre megint nagy csend. WOW~ Tudunk csendben lenni *o* Castiel sóhajtott majd fel állt.
- Ha veszek hajfestéket hajlandó vagy velem jönni?
Erre csak morogtam.
-Igen vagy nem?!
- Igen.... -mondta durcás hangon
Ő bólintott majd lement és hallottam ahogy becsapódik a bejárati ajtó. Én sóhajtottam majd kivettem a ruhákat. Mondhatom marha sok kedvem van bemenni azok után, hogy Nick lekapott, és hogy elmondtam a többieknek az igazat -.- De jó a mai napba nem halok bele.. Talán.. Amikor felöltöztem lementem és ettem majd hallottam ahogy Castiel megjött. Kiléptem a konyhából majd pont belé botlottam.-
Tessék... -nyomta a kezembe a dobozt
- Hm... -olvastam a színt- Mi van?! Vörös?!
Bólintott majd ledobta mahát a kanapéra. Én csak morogtam és küldtem felé a negatív energiáim. Sóhajtottam majd felmentem és bezárkóztam a fürdőbe. Remek most vörös leszek -.- Szerintem ma veszek normális hajfestéket... Nem akarok vörös lenni, Castiel lehet vörös. Én nem leszek az! Amíg szépen elmélkedtem befestettem a hajam, majd felkötöttem.
Amikor végeztem minden egyéb dologgal is lementem Castielhez. Ő csak nézett rám majd elmosolyodott. Szóval tetszik neki a vörös...
- Ne mosolyogj.. Veszek másik festéket..
- Most mért? -kérdezte miközben fel állt és az ajtóhoz ment
- Mert nem tetszik azért! -mondtam majd gyors adtam Daliánk enni
Amikor letudtam Daliát bezártam az ajtót majd követtem Castielt. Az út is csendben telt. Mondjuk ennek örültem is, de azért kíváncsi vagyok hova akar vinni. Amikor befordultunk egy másik utcába megpillantottam a sulit. CASTIEl!!!
- Mégis minek akarsz engem oda vinni?! -fogtam meg a vállát majd hátrahúzva magam felé fordítottam
- Mert beszélned kell a szőkével! Azt mondtad nem tudsz dönteni igaz?
- Igen de. -erre félbeszakított
- Nincs de. Most eldöntöd és kész! -majd megfogta a kezem és elkezdett húzni a suli felé
Elég erősen fogta a kezem, egy kicsit sem engedte el. Én piros arccal mentem utána, amikor már közelebb voltunk az udvar felől indultunk befelé. Amikor bementünk felvezetett a tetőre.
- Maradj itt. Mindjárt jövök.. -ekkor elengedte a kezem majd lement
Ennyire akarja, hogy döntsek? Elmentem a tető széléig majd onnan figyeltem a várost, szép kilátás nyílt innen fentről.. Egyszer csak hangos veszekedést hallottam. Megfordultam, ekkor hirtelen kinyílt az ajtó és Castiel rángatta fel Nick-et. Én csak meghökkentve néztem őket.
- Mit akarsz te piros?! -kérdezte idegesen Nick
- Nem piros vagyok hanem vörös! Én Rinával kell beszélned nem velem! -mondta Castiel
Azt mondtad, hogy Rina?! Kinyírom!!!! ><
- Castiel! Mondtam, hogy ne hívj így! -tört ki belőlem mire mind a két fiú rám nézett
Nick szája tátva maradt. Elcsapta Castiel kezét majd idejött hozzám, megfogta a vállam majd csak nézett rám.
- Miért vagy vörös?
- Rossz hajfesték... -mondtam sóhajtva
Miután szétszedtem a két fiút csendben álltunk. Elég sok ideig csak a szél és a néha a város zaját hallottuk. Itt állok a két út elejénél és nem tudom melyiken menjek.. A két fiú feszülten figyelt engem, én csak merengtem magamban csukott szemmel. Melyik lenne a jó döntés..? Menjek a csillogás életébe? Legyek megint sztár? Vagy inkább éljem a hétköznapi emberek életét tovább? A vörös démon oldalán boldog lennék? Igen beleestem.. Mindegyik úthoz annyira kötődöm pedig.. Az egyiken még nem is jártam.. A 22-es csapdája.. Bárcsak.. Bárcsak mindkettőt választhatnám.. Szívem a torkomban dobog, lelkemben vihar tombol, elmém a bizonytalanság sötétségében elveszett.
- Hogy döntöttél? -zökkentett ki Castiel hangja
Kinyitottam a szemem majd végignéztem a két fiút. Vettem egy mély levegőt majd beszédre nyitottam a szám.
- Adjatok időt... -mondtam végül majd félrenéztem- Ezt a döntést... Alaposan át kell gondolnom..
- Rina.. Nem akarsz újra a barátaiddal lenni? Nem akarsz találkozni újra Haruékkal?Ekkor felemeltem a fejem majd Nick-re néztem. Az emlékek amit vele töltöttem fájnak de.. Mégis olyan szépek és jók..
- Haru.... -mondtam halkan, nyeltem egy nagyot- Itt is vannak barátaim... És... Harut ne keverd ebbe bele...
- Ki az a.. Haru? -kérdezte Castiel
Erre nagy csend következett. Én lehajtottam a fejem majd hagytam, hogy Nick mondja el. Nick sóhajtott majd Cas felé fordult.
- Rina volt legjobb barátja aki egyben nagy szerelme is volt. Régen amikor még sztárok voltunk a JADE vett minket a szárnyuk alá. Haru a Jade énekese, de nem csak ő hanem mások is nagyon közel álltak Rinához. De ők is úgy jártak mint én.. Rina Harut választotta. Amikor volt a fényképes botrány Haru eltaszította magától Rinát...
Én ezt... Nem bírom tovább! Szemeim bekönnyesedtek, hangon elszállt. Elrohantam, miközben futottam haza könnyeim megállás nélkül hullottak. Miért történik mindig ez? Csak rohantam és rohantam, nem törődtem a körülöttem lévő emberekkel. A kereszteződésnél leléptem a járdáról majd hallottam egy autó dudáját. Oldalra néztem és láttam a sebesen közeledő fekete autót.
- ?!